"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik." (Mahatma Gandhi)

a leghatékonyabb módja annak, hogy több száz elhanyagolt állatnak segítsen a lakóhelyén az, hogy segít az állatmenhelyek és állatvédő szervezeteknek abban, hogy törvényekkel is korlátozni lehessen ezt a fajta bánásmódot.

miért támadnak a láncon élő kutyák?

tragikus történetekkel és a statisztikákkal is igazolható a láncon tartás és a támadások közötti összefüggés. szemmel láthatóan minden olyan állat, akit hosszabb ideig láncrakötnek viselkedésproblémával fog küzködni. de miért is van ez így? miért mondta Dr. Roger Mugford, egy brit állatviselkedési szakértő, hogy "a kutyák olyanok, mint az emberek; ha ok nélkül bezárják őket keserűvé és gonosszá válnak.."?

a láncra kötés az állatok számára természetellenes - mivel falkaállatok és társas lények

a kutyák nagyon igénylik a társaságot. a természetben a kutyák egymással társaságában csavarogtak a falka tagjaként. sok évvel később a kutyákat fokozatosan háziasította az ember, ezért elkezdek megbízni bennünk, nem csak az irántuk való gondoskodás miatt, hanem azért, mert a társaságukká is váltunk egyben. az ember a kutyák falkatársa. a háziasítás óta a kutyák nem élnek egymással falkában, ezért nekik fontos, hogy a családunk tagjává váljanak.

a Washington-i Állatvédő Szervezet szerint "a láncraverés magányos elzártság, ami folyamatosan ellentmond az állat falkaösztöneinek, annak, hogy együtt legyen más állatokkal vagy az "emberi" falkájával."

Linda Goodman állatviselkedési szakértő azt állítja, hogy "a kutyáknak egy csoport tagjának kell lenniük. ha egyedül hagyják őket a hátsó kertben az kegyetlenségnek és állatkínzásnak számít - a falkától (családtól) való elzártság nagyon súlyos büntetés az állat számára. a láncon tartott kutyáknak természetellenes, magányos életet kell elszenvedniük, ami olyan mint az életfogytig tartó börtön egy magánzárkában."

a láncrakötött kutyák túlságosan védik területüket

a menekülés nem jöhet szóba

a kutyák "küzdj vagy menekülj" ösztönnel működő állatok. amikor fenyegeti valami v. valaki őket, a kutya pszichológiája és fiziológiája azt diktálja, hogy vagy meneküljenek el a veszély elől, vagy nézzenek szembe vele. mivel a megkötött állatoknak nincs esélye a menekülésre ha veszélyt éreznek, ezért nekik muszáj agresszióhoz folyamodni és támadni.
Karen Delise azt mondja, hogy "a természetes "küzdj vagy menekülj" reakció egy stressz okozta szituációban a legtöbb állat esetében igen, de a megkötött állatok esetében nem működik. a kutya tisztában van vele, hogy csak a lánc v. póráz végéig tud meghátrálni, azaz nem tud elfutni, ezért gyakran inkább felvállalja a fizikai harcot (vagy támadó reakciót) ha fenyegetve érzi magát."

láncon tartott kutyák: elhanyagolt állatok, akiknek esélyük sincs megmenekülni a kegyetlen haláltól

2 hónappal később a város betiltotta az állatok kikötését és a láncontartást.

néhány példa

nápoly és anglia ugyanott leledzik?

egy terjedő internetes hír szerint a Guiness World Records Herculest mostanában tisztelte meg a "világ legnagyobb kutyája" díjjal. a cikk úgy szól, hogy a képen látható "Hercules" egy "angol masztiff", akinek nyakmérete több mint 96 cm, súlya pedig 128 kg. mancsai "softball méretűek" és szerintük a 3 éves "szörny" sokkal méretesebb és nehezebb a fajtastandardhoz viszonyítva, aminek súlyban a felső határa max. 90 kg. Hercules "gazdája" szerint normális a súlya és nincsen szüksége semmiféle diétára. átlagos kutyakaján nőtt fel és egyre csak nőtt és nőtt és nőtt.

az igazság azonban az, hogy a képen látható kutya közel sem hasonlít egy angol masztiffhoz, első látásra (is) inkább nápolyi masztiffnak tűnik. ráadásul a hírben megnevezett Herculesnek köze sincs a képen látható kutyához, akit valószínűleg a Photoshop segítségével montíroztak a fotóra. a nápolyi masztiff marmagassága egyébként kb. 60-80 cm, így a képen látható kutya mérete a mellette sétáló emberhez képest irreális.

a kihasznált állatok és profitorientált kereskedők szomorú története

Az imádnivaló kis rosszaság az üzletben talán egy "kiskutya gyárból" érkezett rendeltetési helyére, egy szaporító kenneljében hozták világra, aki szűk, összetákolt ketrecekben, mocskos körülmények között, szó szerint futószalagon termeli a kölykökkutyákat.

Ezeknek a "kiskutya gyáraknak" nagy része az Egyesült Államok közép-nyugati részén található, de a szaporítók az egész országot behálózták, és néhány üzletkötő külföldre is szállít a kölyökkutyákból. Az állandó fogság és a megfelelő állatorvosi ellátás hiánya - nem beszélve a szocializáció hiányról - az oka a gyakran beteg, antiszociális, és nehezen kezelhető állatoknak. Ennek eredményeként sokukat egyszerűen néhány héttel vagy hónappal az örökbefogadásuk után kirakják az utcára, magára hagyják, mely tovább súlyosbítja a társállatok túlszaporodásának amúgy is tragikus helyzetét.

ketrecek, mocsok és elhanyagoltság

A szaporítók "kiskutya gyárainak" felszereltsége állhat akár kis, fából készült ketrecekből, fémhálóval bevont traktor utánfutóból vagy egyszerűen a fához kikötözött pórázakból is. Az egyik Arkansas állambeli szaporítónál a ketreceket a planfonról lógatták le a földre, ez volt az egyetlen "berendezés" mindössze a fűtetlen betonépületben. A szukákat évente kétszer elletik általában a szaporítók és egészen addig használják őket, amíg annyira leramortizálják ezzel a szervezetüket, hogy már nem lesznek képesek fizikailag a vemhességre. Az anyakutyák és kölykeik gyakran szenvednek alultápláltságtól, mindenféle betegség veszélyeinek kitéve, valamint nem kapnak megfelelő állatorvosi ellátást sem.
A kölyköket leválasztják anyjuktól és eladják az üzletkötőknek, akik lécládákba pakolják, majd továbbértékesítik őket a kisállat kereskedéseknek. Az ilyen kiskutyákat akár több száz kilométeren keresztül is utaztatják kisteherautókon, traktor utánfutókon és/vagy repülőgépen, sokszor étel, víz, szellőzés és fekhely biztosítása nélkül. Két férfinak kellett szembenéznie a letartóztatással, miután 38 kölyökkutyát találtak ládákba nyomorítva, ürülékkel teli kisteherautójukban, étel, víz és szellőzés nélkül, talpalattnyi helyre bezsúfolva. Oklahomából Floridába szállították az állatokat, mikor egy Daytona Beach-beli motel parkolójában egy férfi felfigyelt a keservesen síró-ugató kutyákra miután orrát megcsapta az iszonyatos bűz ami a kocsiból áradt.
Tennessee államban 150 kiskutyát találtak, akiket Missouri államból szállított szaporítójuk az East Cost-i üzletekbe kisteherautóján, légkondícionálás nélkül. Sajnos a kiskutyák közül négy kölyök teste annyira felhevült a nagy melegben, hogy nem élték túl az utazást. Annak ellenére, hogy a kisállat kereskedések állítják, hogy nem vesznek kölyökkutyát szaporítóktól, mégis jó esély van arra, hogy egy olyan üzletkötőtől szerzik be az állatokat, aki viszont szaporítóktól vásárolja őket.

azok a fiatal kölykök, akik túlélik a kevésbé higiénikus körülményeket a szaporítók fogságában és kibírják a kimerítő utazást a boltokig, ritkán kapják meg azt a fajta szeretetet és emberi kontaktust ami szükséges számukra ahhoz, hogy alkalmazkodó társ váljon belőlük. a szaporítók, üzletkötők és a kiskereskedések úgy maximalizálják a bevételeiket, hogy spórolnak az ételen, fekhelyen valamint állatorvosi ellátáson az állatok kárára.

A körülmények nem változnak sokat akkor sem, mikor a kölyökkutya megérkezik a kisállatboltokba. azok a kutyák, akiket apró ketrecekbe zárva tartanak, a megfelelő mozgás, szeretet és emberi érintés hiányából fakadóan viselkedési zavarokkal küzdenek, ami akár állandó ugatással vagy környezetük tönkretételével, nem megfelelő szocializáltsággal jár. Nem úgy mint sok állatmenhelyen és állatvédő szervezetnél alkalmazott bevett gyakorlat alapján, ezek a kereskedők egyáltalán nem ellenőrzik az eladni kívánt állat lehetséges új otthonát és gazdáját. az állatvédelmi törvény nehézkes végrehajtása miatt ezek az üzletek gyakran beteg állatokat is továbbadnak, bár az állatvédők és a rendőrség néha sikeresen bezáratja azokat a helyeket, ahol sorozatosan történik olyan súlyos visszaélés is, amire nem derül fény.

a farmok és az üzletkötők szakítanak

amikor a PETA szúrópróbaszerű vizsgálatot kezdeményezett a Nielsen farmokon, egy "kölyök-gyárban", arra jutott, hogy a kutyák alatt nem volt alom az ürüléknek, és nem volt semmi, ami megvédhette volna őket az időjárás viszontagságaitól, akár a hidegtől vagy a forróságtól. Néhány állat kezeletlen sebektől, fülgyulladástól és tályogoktól szenvedett. a bezártság és az egyedüllét miatt az anyaállatok egy része megőrült. a PETA felügyelője tanúja volt egy USDA (Mezőgazdasági Minisztérium) által végzett vizsgálatnak, ami alatt az USDA képviselője csak egy gyors pillantást vetett a ketrecekre, de egyetlen kutyát sem vizsgált meg. a PETA vizsgálata azonban a Kansas-i szaporító kennel bezárásához és 20 ezer dolláros bírsághoz vezetett, valamint Nielsenéknek az USDA hosszú időre megtiltotta az állattenyésztést. 

az AKC, aki ellenzi a fajtatiszta kutyáknál a kötelező ivartalanítást, a tenyésztők által számára befizetett regisztrációs díjakkal több millió dollár bevételhez jut. az AKC több mint 421 ezer kutyát regisztrált 2005-ben, ezek közül néhány nemsokára ahhoz a több millió állathoz fog csatlakozni, akik egy menhelyen kötnek ki minden évben. a vásárlókat talán befolyásolja a törzskönyv és az AKC regisztráció, de ezek a papírok nem biztosítanak jó idegrendszert és egészséget a kutyák számára. az egyik állatorvos szerint a törzskönyv egyetlen dologra használható: a kutyaürülék felszedéséhez.  egyáltalán semmit sem ér. az AKC-nek minimális előírásai vannak a nagy számban történő tenyésztés feltételeinek kialakításához, de csupán 14 ellenőrrel és kizárólag a regisztrációhoz és kutyakiállítások szervezéséhez elengendő költségvetésével az AKC csupán kétévente egyszer képes ellenőrizni a nála regisztrált kenneleket. a belépéssel való procedúra miatt egy problémás szaporító egyszerűen olyan törzskönyv-regisztrációs szervezetet keres (pl. Dog Registry of America, Sporting Dog Registry, American Hunting Dog Registry, és All American Dog Registry) ahol nem történik semmiféle ellenőrzés.

a kölyökkutya-gyáraknál a kutyákat csak a mennyiségükre öszpontosítva szaporítják, a minőséget nem veszik figyelembe. így a generációkról generációkra szálló rejtett genetikai elváltozások és a személyiségi zavarok nagyon gyakoriak. azok az emberek akik megvásárolják ezeket a kutyákat egyrészt magas állatorvosi számlákra készülhetnek fel, másrészt annak a lehetőségét is megvásárolják, hogy az állat szocializálatlan és nehezen alkalmazkodó lesz. a temperamentum gyakorlatilag nem szempont a vásárlásnál, mondta egy kutyakiképző. bárcsak a törvényhozók itt ülhetnének az irodámban és végignézhetnék ahogy zokognak az emberek, mikor el kell gondolkodniuk a saját kutyájuk elaltatásán, a súlyos viselkedés problémáinak köszönhetően.

nem megfelelő ellenőrzés

az USDA-nak (Mezőgazdasági Minisztérium) kellene felfednie és ellenőriznie a kenneleket, és tenyészeteket, hogy biztosak legyenek  az állatvédelmi törvény betartásában, de az ellenőrökre nem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt. az Egyesült Államokban több mint 1000 kutatóközpont létezik (ahol állatokon kísérleteznek), több mint 2800 kiállító és 4500 értékesítő, akiket minden évben ellenőrizni kellene.


a kölyök-gyárakat ritkán ellenőrzik a helyi hatóságok, és az alkalmazott szabályzat minden államban más és más. Missouri államban pl. legalább 1200 olyan hely létezik amit évente egyszer kellene ellenőrizni, de erre csak 12 ellenőrt vettek alkalmazásba erre a célra. ha csak 1300 szaporítóval számolunk Wisconsin államban, az olyan tenyészetek ellenőrzése, ahol legalább 50 kölyköt értékesítenek évente önkéntes alapon történik és nem áll rendelkezésre elegendő pénz a költségvetésben ahhoz, hogy be is tartassák az állatvédelmi előírásokat.

a kölyök értékesítési csatornák

könnyű kibújni a viszonylag kis számú törvény alól az Egyesült Államokban a kutyakölykökkel kereskedőknek, mert egyszerűen elhagyják az országot. egy kanadai ügyvéd szerint a kölyök-gyárak Kanadából vásárolnak kutyát. a határátkelés szintén nem okoz problémát, folyamatosan hoznak be állatokat. létezik például egy szaporítói csempész-hálózat, akik az Államokba és Mexikóba viszik a kutyákat. egy Los Angeles-i nőt letartóztattak, mikor rajtaütöttek a túl fiatal kutyakölykök értékesítése közben, akik a legalapvetőbb állatorvosi ellátást sem kapták meg. az akcióban résztvevő egyik rendőr szerint egyértelmű volt, hogy a nő mivel foglalkozik, mert álnevet használt és eldobható mobiltelefonja volt, a kölyköket pedig a csomagtartójából árulta az utcán. egy New Hampshire állambeli szaporító, akit már letartóztattak egyszer állatkínzás miatt - mert egy halom kutyát és macskát találtak otthonába bezárva, magukra hagyva, rendkívül mocskos körülmények közt - Oroszországba értékesítette az állatokat az interneten keresztül, fejenként 1900 dollárért.

egyenlőre egyetlen szövetségi intézmény sem tartja nyilván az USA-ban a kutyakölyköket, ennek ellenére a New York tv-csatorna vizsgálata kiderítette, hogy több ezer állat érkezik minden évben az országba, és közülük sokan betegek vagy elpusztulnak mire megérkeznek. egy magán-állatklinika dolgozója a John F. Kennedy (NY) reptéren elmondta a CBS riporterének, hogy néhány esetben a kiskutyákat egy kis dobozba tuszkolták be. a tévécsatorna arra jutott, hogy bár a Betegség Megelőzési Központ (CDC) és más szövetségi intézmények figyelmét is felhívták már a túl fiatal, beteg kölyökkutyákra - akik szállítása úgy zajlik, hogy beletömik őket egy mocskos, túlzsúfolt ketrecbe hosszú órákra az utazás idejére -, ennek dacára eddig semmiféle jogi lépést nem tett egyik intézmény sem. a CDC csak a veszettség oltást ellenőrzi az állatoknál, és az USDA előírásait - különös tekintettel az állat életkorára és szállítására vonatkozóan - nem alkalmazzák a külföldre szállított állatok esetében.

néhány államban olyan törvényeket hoztak, ami alapján az állatok gondozói a beteg vagy elpusztult kölykökért másik állatot kaphatnak, vagy kérhetik az értékesítőtől az állatorvosi költségek megtérítését. sajnos egyes államokban néha a törvényből nem lehet kivenni pontosan, hogy kire is vonatkozik, vagy csak olyan kisállat kereskedésekre, vagy a tenyésztőkre terjed a hatálya, akik nagyobb számú állatot értékesítenek évente.

mi lehet tenni?

több millió olyan kutya és macska (beleértve a fajtatiszta állatokat) hal meg minden évben állatmenhelyeken akikről gazdáik lemondtak, tehát egyszerűen nincs értelme annak, hogy az állatokat a kisállat üzletekneknek való értékesítés céljából tenyésszék. ezen boltok nélkül a "kiskutya-gyárak" és szaporítók haszonszerzési lehetősége megszűnne és az állatok szenvedése is véget érne. a legjobb módja annak, hogy társállatot találjunk az, hogy elmegyünk egy állatotthonba, vagy gyepmestertelepre.

Mégtöbb info a szaporítókról ---> HelpingAnimals.com.

forrás

kopirájt TLC©

néhány bruttó hazai termék:
a magyar mengele bácsi - tanulság nélkül, mert a magyar állatvédelmi törvény egyenlőre szart sem ér, mivel nem tartják/tartatják be...
Dobermann gettó - szintén zenész, tavaly májusból
óccó szók gyilok - kutyaterápia 2007
korai öröm - 14 év alatt még nagyobb buli kivégezni egy állatot

győzelem: a PETA megnyerte a "Murder King" kampányt!

2001. június 28-án a PETA beszüntette "MURDER KING", azaz "Gyilkos King" kampányát, melyben provokatív hirdetéseiben olyan hírességek is részt vettek, mint Alec Baldwin, James Cromwell és Richard Pryor, és ezen kívül - az aktivisták segítségével - több mint 800 tüntetést szerveztek a Burger King éttermek ellen a világ minden táján. Mióta a kampány lezárult, a Burger King továbbra is élen jár a gyorséttermek piacán az állatok kiemelkedő védelmével.

A PETA akkor szüntette be a kampányát, amikor a vállalat beleegyezett a következőkbe:

• bejelentett és be nem jelentett vizsgálatokat folytat saját vágóhídjain - beleértve a baromfivágóhidakat - és ha szabálytalanságot talál akkor megteszi a megfelelő intézkedéseket
• útmutatót készít a vágóhidak beszállítói számára, melyben szabályozza az állatokkal való bánásmódot
• korlátozza a ketrecben tartható csirkék számát max. 5 csirkére ketrecenként, azzal a megkötéssel, hogy a legalább 2 itatóval kell rendelkeznie egy ketrecnek és az állatoknak teljesen fel kell tudni állniuk benne (bár öt csirkét összezárni egy ketrecbe ennek ellenére szörnyen kegyetlen dolog, ez a szám fele annyi mint az iparban használatos gyakorlat, tehát az állatok szempontjából ez előrelépést jelent)
• nem vásárol többé olyan beszállítótól, aki kényszer-keltetést alkalmaz (pl. akár 2 hétig is éhezteti az állatokat annak érdekében, hogy több tojást tojjanak)
• audit eljárást dolgoz ki a húsnak szánt csirkék tartásához
• humánus bánásmódot vezet be a vágóhidakon
• olyan disznófarmokról vásárolja a disznóhúst, ahol a kocákat nem nyomorítják egy kis ketrecbe és tartják ott bezárva.

A Burger King ezen kívül benyújtott egy petíciót a Mezőgazdasági Minisztériumnak, hogy elősegítse a humánus vágóhídakkal kapcsolatos törvény létrejöttét.


Friss hír: a Burger King új állatvédelmi szabályzatot vezet be 2007-ben, elsőként a gyorséttermi iparágban.



a sikeres "Gyilkos King" kampány utáni években a PETA folytatta a színfalak mögött tárgyalásait a Burger Kinggel arról, hogy tudná a vállalat tovább fejleszteni az állatvédelmi előírásait. 2007. márciusában a Burger King egy, a maga nemében egyedülállónak számító új tervet jelentett be, amely segíti az állatvédelem előtérbe kerülését a gyorséttermek piacán. A következőkre kötelezte el magát a cég:

• azonnali hatállyal olyan beszállítóktól kezdi felvásárolni a disznóhúst, akik nem használnak kegyetlen, főleg vemhes állatoknál használt ketrecet, amely olyan pici, hogy az állat nem tudja kinyújtani a végtagjait sem, és egy lépést sem tud tenni benne, - valamint ezen beszállítók számát 2007. végéig megkétszerezi.
• azonnali hatállyal olyan csirkéktől származó tojásokat fog vásárolni, melyeket nem apró ketrecekbe zsúfoltan tartottak, és ezen beszállítók számát több mint kétszeresére emeli 2007. év végéig
• olyan nyilatkozatot bocsát ki beszállítóinak, melyben kijelenti, hogy kedvezményeket biztosít azok számára, akik nem használnak tyúkketreceket
• olyan nyilatkozatot bocsát ki a csirkehús beszállítóinak, melyben kijelenti, hogy kedvezményeket ad azok számára, akik használják, vagy áttérnek az ún. "ellenőrzött-atmoszféra-vágásra" (CAK), amely a legkímélőbb módja a csirkék és pulykák leölésének.

A PETA éljenzi a Burger King újjító lépéseit és továbbra is együtt fog dolgozni a vállalattal azért, hogy a gyorséttermi lánc az állatvédelmi követelményeit tovább fejleszthesse.

Sajnálatos módon néhány cég a legnagyobb gyorséttermi láncok közül, mint pl. a KFC, visszautasította még a legminimálisabb változásokat is, melyet az állatvédelem érdekében szeretett volna megvalósítani a PETA.

Ha többet akarsz tudni a PETA jelenlegi kampányáról a KFC ellen - mely sürgetni akarja a céget annak érdekében, hogy hagyjon fel a legdurvább bánásmóddal, mellyet 850 millió csirke szenved el minden évben azért, hogy halomra ölhessék végül, - látogass el ide ---> KentuckyFriedCruelty.com

Sign the pledge to boycott KFC at KentuckyFriedCruelty.com

Az évente megrendezett kanadai fókavadászat a legnagyobb vérengzés a földön, amelyet a tengeri emlősök ellen követ el az emberiség. Tavaly az egész világot sokkolta a kanadai kormány által engedélyezett, több mint 330 000 grönlandi fóka kivégzése. A vadászat alatt a bébifókákat is lelőtték, vagy bottal verték őket agyon. A vadászok bunkósbottal vagy egy ún. "hakapik" elnevezésű norvég vadászbottal (hasonló kinézete a kalapácshoz, hosszú és éles fémdarabban végződik) végezték ki az állatokat, majd a még mindig öntudatánál levő fókát csónaktartó hurokkal vonszolták végig a jégtáblákon. Az állatok körülbelül 42%-a még élt mikor megnyúzták. A vadászok a már elpusztult, és a még haldokló állatokat egymásra dobálták egy halomba, majd otthagyták elrohadni a tetemeket a jégtáblákon, mert a fókák húsára nincs kereslet. Azok az állatorvosok, akik a fókavadászattal kapcsolatos vizsgáltatokat végezték arra jutottak, hogy a vadászok folyamatosan megsértették Kanada állatvédelmi előírásait.

Kattints ide ha szeretnéd megállítani a vérengzést.

Kérjük beszélj minden ismerősödnek a bébifókák kanadai kegyetlen vérengzéséről és ösztönözd az embereket, hogy lépjenek kapcsolatba a kanadai kormánnyal.

eredeti felhívás (PETA.com)

kopirájt TLC ©