< kutyaválasztások '08 - TenderLovingCake
hogy is válasszuk ki a számunkra "megfelelő" kutyát, ha már úgy döntöttünk örökbefogadunk egyet? íme egy kis segítség, amit nem árt átgondolni a felelősségteljes döntés meghozatala előtt. először is min. 10-15 évre hozunk a döntést, amire elmondhatjuk, hogy a következőket fogadjuk meg, akár egy házasságkötésnél: egészségben, betegségben, gazdagságban, szegénységben, amíg a halál el nem választ gondoskodnunk kell az új családtagról. a következő kérdéseket beszéljük át családtagjainkkal a kutya örökbefogadása előtt:

milyen idősek a család tagjai?

ha 7 év alatti gyermekünk van, akkor NE válasszunk 5 hónaposnál fiatalabb, és-vagy bármely korú kisméretű, társasági kutyát. a kölyökkutyák apró, ámde tűhegyes tejfogai és karmocskái minden odafigyelés ellenére sérülést okozhatnak egy kisgyereknek, aminek következtében a kiskutyus a gyermek számára inkább félelme mint szeretete tárgyává válhat.

a miniméretű társasági kutyák apró csontjai és tapinásra való érzékenyége miatt nem tűrik jól sem a rossz időjárást, vagy az esetlen gyerekkezecskéket. csontjaik elég könnyen törnek, ők maguk pedig hamarabb odakapnak mint nagyobb fajtársaik.

ha a gyermek nem túlérzékeny, hanem kiegyensúlyozott és tisztelettudó, akkor 5 hónaposnál idősebb, közép- és nagyméretű kutyusok közül is választhatunk. a mérettől függetlenül egy kisgyermeket SOHA nem szabad felügyelet nélkül hagyni egy kutya társaságában.

arra is figyeljünk, hogy él-e velünk idős személy, vagy mozgássérült ember a háztartásban? ha igen, akkor nem biztos, hogy egy erős, hiperaktív kamaszkutya okos döntés lehet.
azok az emberek, akik egy bizonyos kutyafajta őrültjei akár arra is ráébredhetnek az idő múlása folytán, hogy kutyájuk már több aktivitást követel, mint amit biztosítani tudnak számára. tehát az új jövevény fizikai képességei nem szárnyalhatják túl a gazdiét még legalább 10-15 éven keresztül.

ki lesz a főgazdi?

néhány évtizede könnyű volt erre a kérdésre válaszolni - hát anyu. a nők otthon maradtak, főztek, takarítottak és nevelték a család kutyáját. a legtöbb családban manapság nem kivitelezhető ez az életforma, mindkét szülő dolgozni kényszerül, a gyerekek pedig iskolába járnak. a család kutyájára eltöltött időt pedig két edzés között, vagy a házimunka elvégzése közben lopott percek alatt tudják csak biztosítani. emiatt az egyik szülő be kell vállalja a főgazdi címet, és minden körülmények között ellátni a kutya körüli teendőket (etetés, séta, stb), hogy az ne maradjon el akkor sem, ha mindenki más a családból elfoglalt.

néhány szülő könnyen enged könnybelábadt szemű gyermeke kívánságának, akik ilyenkor bármit megígérnek a jövőbeli legjobb barátjuk megszerzése érdekében. azonban az a kegyetlen igazság, hogy 10-15 év leforgása alatt egy gyermek több különböző életszakaszon is kényszerül túlesni, mialatt a család kutyájának fontossága fluktuálhat a legnagyobb magaslatokból a legnagyobb mélységekbe. amellett egy gyermekre nem szabad a kutyatartás teljes felelősségét átruházni, majd a kutyától gyorsan megszabadulni ha a gazdija már nem gondoskodik teljeskörűen. ez sem a gyermekkel, sem a kutyával szemben nem igazságos!

a kutyaválasztásban részt kell vennie a család minden tagjának, különös tekintettel a hideg fejjel gondolkodni tudóknak, ugyanis a nagyobb tapasztalattal rendelkező családtagok véleménye nagyobb súllyal bír. a kiskutya semmiképp ne legyen az egyik családtag ajándéka a többiek számára. a kiválasztás élményét ossza meg az egész család. nem árt némi közvéleménykutatást eszközölni a család berkein belül és megkérdezni mindenkit külön-külön arról, hogy mi a legfontosabb szempont számukra. a válaszok alapján könnyebb meghozni a döntést. létezik rengeteg könyv a kutyákról, ami segít kizárni azokat a fajtákat akik semmiképp nem jöhetnek szóba.

mennyi az az annyi?

egy kutya többszázezer forintba is kerülhet vagy akár ingyen is szerezhetünk. nem mindig bizonyul igaznak a mondás, hogy azt kapja az ember a pénzéért amit szeretne. egy állatüzlet árai jóval magasabbak lehetnek mint egy jónevű tenyésztőé, és a minőség is általában jobb. természetesen ne feledkezzünk meg a menhelyekről, gyepmestertelepekről se még akkor sem, ha kifejezetten fajtatiszta kutyát szeretnénk!

túl sok ember költi összes pénzét a kutya megvásárlására, és nem marad megfelelő anyagi forrás az állatorvosra, kiképzésre, és felszerelésre, amik ugyanúgy szükségesek. ne felejtsük el, hogy az állat ára csak egy kis része az összköltségnek: tegyünk félre kutyaeledelre, főleg ha nagyra nő a kutya, kutyakozmetikára (rengeteg fajtánál muszáj 4-6 hetente kozmetikázni), és rágókára pl. bullterrier, masztiff és egyéb, e tulajdonságáról hírhedt fajták esetében különösen, kutyaruhára (pl. agarak, csivavák, whippetek, stb.) és rengeteg más egyéb eszköz megvételére (kutyatál, ágy, kefe, sampon, bolhairtó, nyakörv, póráz, oltások, stb.)

és akkor az SOS helyzeteket még nem is említettük: nagyon-nagyon kevés kutya éli le úgy az életét, hogy a világon semmi sem történik vele, ami miatt az állatorvoshoz kéne sietni. pl. a kölyök elrág egy ceruzaelemet v. harisnyát, miniatűr kutyus eltöri a csontját, nagyobb méretű kutyák körében nagyon könnyen beeshet mondjuk a csípődiszplázia, vagy ne adj isten elüti az autó, megharapja egy másik kutya, stb. stb. stb. ezek a - jó esetben - csupán kellemetlen meglepetések jónéhány tízezrest kiszedhetnek az ember zsebéből, kutya-egészségbiztosítás meg nem létezik.

ennek ellenére a "mennyi az az annyi?" nem csak pénzkérdés. mennyi ideje és energiája van az embernek egy kutyára? a különböző fajtájú és korú állatok különböző, más és más foglalkozást igényelnek. általában a sportkutyák, kopók, juhászkutyák vagy terrierek több mozgást igényelnek naponta mint pl. a társasági kutyák. egy kölyök v. kamaszkorú kutya is több mozgást, tanítást, felügyeletet igényel mint felnőtt társai. a kutya első évében - függetlenül a korától vagy a fajtájától - jóval több energiát szed ki az emberből mint bármikor később, ilyenkor tanulják meg azokat a szabályokat, amiket egész életükben be kell majd tartani.

Magyarország lassan az eldobható állatok gazdáinak gyülekezetévé válik, nem érdemelnének a kutyáink ennél többet? válasszunk bölcsen annak érdekében, hogy a döntés minket igazoljon, és kitartson legalább az állat életének végéig.

[forrás: Jacque Lynn Schultz, C.P.D.T., Companion Animal Programs Adviser. National Outreach]

eredeti cikk

Trackback address for this post::

https://tenderlovingcake.blog.hu/api/trackback/id/tr55374665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No feedback.